A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak, segítő szakembereknek (pl. fejlesztő pedagógus) nincs olyan bő, részletes szakmai tájékoztatás és útmutatás, mint a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal foglalkozók számára. Ezért az irányt adó törvény – a BTMN gyerekek szempontjából – releváns pontjait gyűjtöttem össze, kiegészítve a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény ide vonatkozó részeivel. Remélem, hogy a segítő szándék szakmailag hozzájárul a mindennapok gyakorlatához.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
Letöltés helye: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv
Letöltés ideje: 2021. augusztus 3.
A köznevelés kiemelt feladata
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 3. § (6)
„A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.”
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) fogalma
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 4. § 3. pontjába foglalt törvényi definíció szerint:
„Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.”
Fejlesztő pedagógiai ellátás fogalma
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 4. § 6a. [Beiktatta: 2019. évi LXX. törvény 6. § (1). Hatályos: 2019. VII. 26-tól.]
„A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás.”
Az Nkt. 4. §-a a következő 6b. ponttal egészül ki:
(2023. évi LII. törvény alkalmazásban
28. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések)
„6b. fejlesztő pedagógiai ellátás: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás”
(Lényegében a szöveg nem változott!)
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 47. § (8).
„Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő pedagógiai ellátásra jogosult. A fejlesztő pedagógiai ellátás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.”
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 4. § 13.
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
c) * tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló. [* Beiktatta: 2021. évi LII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2021. V. 28-tól.]
Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkeret
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 8. § (3).
„A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő pedagógiai ellátását, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.”
A foglalkozások megszervezése
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 21. § (5). [Megállapította: 2019. évi LXX. törvény 12. §. Hatályos: 2019. VII. 26-tól.]
„Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret-különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá az első- negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi.”
Egyéni munkarendben tanulók
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 21. § (7). [Megállapította: 2017. évi LXX. törvény 7. §. Módosította: 2019. évi LXX. törvény 32. § (2) b), 2021. évi LII. törvény 23. § (1) 10.]
„A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. […] Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.”
Nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 41. § (8). [Megállapította: 2021. évi LII. törvény 5. § (3). Hatályos: 2021. V. 28-tól.]
a) A gyermek, a tanuló „sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére, tartós gyógykezelésére vonatkozó adatai, továbbá a gyermek, tanuló speciális köznevelési ellátásához elengedhetetlenül szükséges szakorvosi, iskolaorvosi diagnózisának adatai a pedagógiai szakszolgálat, a nevelési-oktatási intézmények és az egészségügyi szakellátó között,
b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
[…]
továbbítható.”
További egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvétel
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 45. § (2a). [Beiktatta: 2021. évi LII. törvény 6. §. Hatályos: 2021. V. 28-tól.]
„Ha a felmentést engedélyező szerv azért engedélyezi a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvételét, vagy a szakértői bizottság azért javasolja a tankötelezettség megkezdése alóli felmentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvételét, mert a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, akkor a gyermek számára az óvoda a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl, a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséhez szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség elérésére irányuló, az óvodai nevelés időkeretébe ágyazott célzott foglalkozásokat biztosít.”
Külön fejezet szól a 28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása címmel, de csak kétszer jelenik meg a BTMN tanuló.
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 47. § (6). [Megállapította: 2019. évi CX. törvény 75. § (2). Hatályos: 2020. I. 1-től. Lásd: 2019. évi CX. törvény 101. §]
„A gyermek, tanuló érdekében az illetékes tankerületi központ kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Az illetékes tankerületi központ dönt a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával, a logopédiai ellátással, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.”
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 47. § (8).
„Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő pedagógiai ellátásra jogosult. A fejlesztő pedagógiai ellátás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.”
Felvételi kötelezettség teljesítése / Kedvezmény érvényesítése
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 51. § (5).
„A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.”
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 56/A. § [Beiktatta: 2017. évi LXX. törvény 11. §. Módosította: 2019. évi LXX. törvény 32. § (1) 11.]
„A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján fejlesztő pedagógiai ellátásban és az e törvényben, továbbá jogszabályban meghatározott kedvezményekben részesülnek.”
Életkorhoz igazodó iskolai oktatás
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 60. § (4).
Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.
2) * A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b) középfokú iskola esetén huszonötödik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
*Megállapította: 2016. évi LXXX. törvény 31. § (1). Hatályos: 2016. IX. 1-től.
Értékelés és a minősítés alól mentesítettek
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 97. § (1a). [Beiktatta: 2017. évi LXX. törvény 19. §. Hatályos: 2018. IX. 1-től.]
„Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet. Az e bekezdésben foglaltakra az 56. § (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályok értelemszerűen alkalmazandóak.”
Tehát:
A köznevelési törvény a BTMN tanulók vonatkozásában az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés és szöveges értékelés 2018. szeptember 1. napjával kezdődő, kifutó rendszerű kivezetéséről rendelkezik. Azoknak, akik korábban megkapták a tantárgyi mentesítéseket, a középiskolai tanulmányaik befejezéséig érvényesíthetik a korábban megítélt jogosultságokat. Viszont azok a tanulók, akiknek korábban nem javasoltak tantárgyi mentesítéseket, 2018. szeptember 1-jétől már nem kaphatnak mentesítést. Az új rendelkezés csak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat érintik, a sajátos nevelési igényű gyermekekre nem vonatkoznak, ők érvényesíthetik az 56. § (1) bekezdése alapján.
Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy…
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) d). [Megállapította: 2016. évi CXXVI. törvény 18. §. Hatályos: 2016. XI. 30-tól]
„a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezésének és működtetésének, az együttnevelést segítő pedagógusok tevékenységének részletes szabályait, valamint azokat a feltételeket, amikor az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, (rendeletben állapítsa meg.)”
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy…
Nkt. 2011. évi CXC. törvény 94. § (4d). [Beiktatta: 2017. évi L. törvény 382. § (12). Hatályos: 2018. I. 1-től.]
„a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása, továbbá a logopédiai ellátás során alkalmazott eljárás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
Az oktatási ágazatot közvetlenül, vagy közvetve érintő joganyag (a teljesség igénye nélkül):
Törvények:
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
- A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
- A 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
Rendeletek:
- A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
- A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet
- A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
- 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT)
- 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről
- 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
- 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
- 363/2012. XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
- A mindenkori (aktuális) tanév rendjéről szóló BM rendelet