Írta: Czeglédi Ildikó
A finn oktatáshoz szorosan kapcsolódnak az átlag feletti eredmények, melyet a PISA mérések is alátámasztanak. (Forrás: Schleicher, Andreas: PISA 2018 Highlights and Interpretations) A finn tanulók a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén egyaránt a legmagasabb szinten teljesítettek 2018-ban, míg a magyar diákok 25 %-a funkcionális analfabéta az eredmények alapján. Miben rejlik a finnek titka? Ezt próbálom megfejteni…
Két alkalommal vettem részt Pestalozzi, illetve Erasmus pályázat segítségével finnországi továbbképzésen, melynek keretében három különböző iskolába sikerült ellátogatnom. Az egyik oktatási intézmény a fővárosban, a második Helsinki mellett, Vantaában, a harmadik pedig egy kis településen Vaalában található.
Az volt számomra érdekes, hogy összességében nem érzékeltem számottevő különbséget a különböző településtípusok iskolái között: hasonlóak voltak a tárgyi és a személyi feltételek. Barátságos, nyugodt környezetben tanulhattak a diákok, egyáltalán nem volt jellemző a folyamatos tanári kontroll, ennek ellenére mindenhol fegyelmezetten viselkedtek a tanulók, rendben, szervezetten folyt az oktatás.
A pedagógusok rendelkezésére áll az úgynevezett itslearning program, mely kész anyagot biztosít számukra a tanterv- a tervezés- a tartalom- az értékelés- az alkalmazások- az analitika (elemzés) összefüggéseire és kölcsönhatására alapozva.
Amikor rákérdeztem a tanórán kívüli differenciált foglalkozásokra, nem is értették, mire gondolok. Azt a véleményt és gyakorlatot képviselik, hogy a tanórán kell megvalósulnia a differenciált fejlesztésnek, nem pedig délután 7. vagy 8. órában. A sajátos nevelésű igényű tanuló együtt tevékenykedik társaival. Amikor nagyobb kihívást jelentő feladat vár a diákokra, az SNI tanulót szakember segíti, támogatja megfelelő módszerekkel és eszközökkel annak érdekében, hogy a saját képességeinek megfelelően ő is haladhasson.
A jó gyakorlatok közül szeretném még kiemelni a Peer mediation módszert, melynek lényege, hogy a tanulók egymás között, egy képzett közvetítő segítségével – aki szintén diák- oldják meg a felmerülő konfliktusokat. Ez a technika nagymértékben fejleszti a problémamegoldó, kollaboratív és kommunikációs képességeiket.
A képzések során egyértelművé vált, hogy a finnek hosszú távú befektetésként tekintenek az oktatásra, színvonalas a tanárképzés, a pedagógusok a társadalom megbecsült és elismert tagjai, nincs külső ellenőrzés, bíznak a szakmai kompetenciájukban, hozzáértésükben. A tanulók számára nincs zsákutca- minden iskolából tovább lehet tanulni, nincsenek elit és „gyenge” iskolák, ingyen biztosítják minden diáknak a tankönyveket és az ebédet. Néhány fényképpel szeretném illusztrálni tapasztalataimat:
- kép – Okos asztal- az oktatás hatékonyságának támogatására
2. kép – Az itsleaning program használata tanórán
3. és 4. kép – Tágas terek, üvegfalak, s ha már elsajátították a tananyagot, kimehetnek a diákok a folyosóra, s újabb anyaggal foglalkozhatnak.
5. és 6. kép – A tanári szobában hintaszék, kanapé…
7. kép – Így lazíthatnak a diákok a szünetben, de akár zongorázhatnak is a folyosón.
(A bemutatott képek a szerző saját készítésű fotói.)