Egyéni fejlesztési tervek

Egyéni fejlesztési tervre szüksége van minden beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, az átlagostól eltérő ütemben fejlődő tanulónak.

Célja:

• Lehetőség a szolgáltatást igénybe vevő személy számára. / Nkt 47.§ (8)
• A gyermek áll a fókuszban. (Nem a tantárgy, nem a tananyag!)
• Tervezett keretben jön létre a foglalkozás: rendszeresség, folyamatosság, fejlődés.
• A fejlesztést együttműködésben végző különböző szakemberek összehangolt tevékenysége. (Logopédus, pszichológus…)
• A pedagógus – ha az osztályban való tanítással párhuzamosan, differenciáltan végzi a fejlesztést –  rugalmasan beépítheti a tanmenetébe.
• A tanuló képességeihez igazíthatjuk a tananyag mennyiségét és a feldolgozás nehézségi szintjét, a munkája tervezhető, tudatos, mérhető lesz.

Az egyéni fejlesztési terv meghatározása

• Pedagógiai dokumentum.
• Egy tervezési folyamat.
• Funkciója a segítségnyújtás.
• Célszerű => a tanuló személyére szabott, feltárt hiányosságaira épített, képességet, készséget fejlesztő tevékenységek irányított gyakorlásának tervezete.

Az egyéni fejlesztési terv jelentősége

Pedagógus számára:

• Alapja az egyéni megsegítésnek és a differenciálás megszervezésének.
• Segíti a tanítói/tanári felkészülést, könnyebb a differenciált feladatok válogatása.
• Segíti a tantárgyi koncentrációt, mert az ismeretek összekapcsolódnak.
• Támpontot ad, ez alapján tudunk meghatározni újabb fejlesztési irányokat.
• Eredményessége mérhető (például félévi és év végi hatásvizsgálatokkal).

Tanuló számára:

• A tervezet a gyermek egész személyiségére hat.
• A nehézséget okozó (sérülésspecifikus) területek állnak fejlődés alatt.
• Kialakul a gyermek biztonságérzete, mert folyamatosan tapasztalja a közvetlen segítést.
• Növeli az esélyeit a sikerorientált tanulásra a megismert tanulási technikák alkalmazásával.

A fejlesztő tevékenység szakaszai

• Az óvodás gyermeknél a prevenció van hangsúlyban.
• Az iskola alapozó időszakában az előző kiegészül kompenzációs szempontokkal, a korrektív fejlesztés a cél.
• Felső tagozatban a tanulási technikák, módszerek kerülnek előtérbe és az önálló tanulás fokozása.

A képességfejlesztés sikerességének feltételei

• A tanuló megismerése
• Megfelelő tanulási környezet
• Hatékony motiváció
• Változatos szemléltető eszközök
• Játékos feladatok
• Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása

Átgondolás – „A tervezés tervezése”

• A tanuló megismerése => a szakértői vélemény megállapításai, javaslatai; a gyermeket tanító pedagógus meglátásai; a tanuló megfigyelése; tanulói dokumentumok elemzése (rajzok, füzetvezetés, dolgozatok…);  valamint saját mérés alapján.
• A fejlesztő munkához szükséges, a gyakorlatban jól használható eszközök, eljárások, technikák összegyűjtése. (Ha létezik erre a célra kialakított feladatbankunk, akkor csak válogatnunk kell.)
• A fejlesztés színtere hol lesz? (Fejlesztőszoba, tanterem, csoportszoba…)
• Kik vesznek részt a fejlesztésben? (Tanító/tanár, fejlesztőpedagógus, további szakemberek…)
• Gyakoriság (A szakértői vélemény tartalmazza a heti 1 vagy 2 órát. De további időt is rendelhetünk hozzá, ha a feltételrendszerünk megengedi.)
• Ütemezés (Készíthetjük tematikus egységre, egy képességterületre, vagy negyedévre, félévre, de egy teljes tanévre is.)
• A fejlődés nyomon követéséhez a mérőeszközök megválasztása.

Az egyéni fejlesztési terv tartalma

Többféle fejlesztési tervet láttam már a gyakorlatban. Mivel nincs egységes tartalomra és formára vonatkozó előírás, célszerű egy magunk által (akár intézményi szinten) kialakított rendszerbe foglalni, hogy érvényesüljön a használhatóság.
Az alábbi fejléc-minták bemutatásából merítve az egyedi igényeknek megfelelőt készíthetünk / a bennük lévő tartalom csak példa.