Címke: jógyakorlat

Szösszenetek a finn oktatásról magyar szemmel

Írta: Czeglédi Ildikó

A finn oktatáshoz szorosan kapcsolódnak az átlag feletti eredmények, melyet a PISA mérések is alátámasztanak. (Forrás: Schleicher, Andreas: PISA 2018 Highlights and Interpretations) A finn tanulók a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén egyaránt a legmagasabb szinten teljesítettek 2018-ban, míg a magyar diákok 25 %-a funkcionális analfabéta az eredmények alapján. Miben rejlik a finnek titka? Ezt próbálom megfejteni…

Két alkalommal vettem részt Pestalozzi, illetve Erasmus pályázat segítségével finnországi továbbképzésen, melynek keretében három különböző iskolába sikerült ellátogatnom. Az egyik oktatási intézmény a fővárosban, a második Helsinki mellett, Vantaában, a harmadik pedig egy kis településen Vaalában található.
Az volt számomra érdekes, hogy összességében nem érzékeltem számottevő különbséget a különböző településtípusok iskolái között: hasonlóak voltak a tárgyi és a személyi feltételek. Barátságos, nyugodt környezetben tanulhattak a diákok, egyáltalán nem volt jellemző a folyamatos tanári kontroll, ennek ellenére mindenhol fegyelmezetten viselkedtek a tanulók, rendben, szervezetten folyt az oktatás.

A pedagógusok rendelkezésére áll az úgynevezett itslearning program, mely kész anyagot biztosít számukra a tanterv- a tervezés- a tartalom- az értékelés- az alkalmazások- az analitika (elemzés) összefüggéseire és kölcsönhatására alapozva.

Amikor rákérdeztem a tanórán kívüli differenciált foglalkozásokra, nem is értették, mire gondolok. Azt a véleményt és gyakorlatot képviselik, hogy a tanórán kell megvalósulnia a differenciált fejlesztésnek, nem pedig délután 7. vagy 8. órában. A sajátos nevelésű igényű tanuló együtt tevékenykedik társaival. Amikor nagyobb kihívást jelentő feladat vár a diákokra, az SNI tanulót szakember segíti, támogatja megfelelő módszerekkel és eszközökkel annak érdekében, hogy a saját képességeinek megfelelően ő is haladhasson.
A jó gyakorlatok közül szeretném még kiemelni a Peer mediation módszert, melynek lényege, hogy a tanulók egymás között, egy képzett közvetítő segítségével – aki szintén diák- oldják meg a felmerülő konfliktusokat. Ez a technika nagymértékben fejleszti a problémamegoldó, kollaboratív és kommunikációs képességeiket.
A képzések során egyértelművé vált, hogy a finnek hosszú távú befektetésként tekintenek az oktatásra, színvonalas a tanárképzés, a pedagógusok a társadalom megbecsült és elismert tagjai, nincs külső ellenőrzés, bíznak a szakmai kompetenciájukban, hozzáértésükben. A tanulók számára nincs zsákutca- minden iskolából tovább lehet tanulni, nincsenek elit és „gyenge” iskolák, ingyen biztosítják minden diáknak a tankönyveket és az ebédet. Néhány fényképpel szeretném illusztrálni tapasztalataimat:

1.
2.
  1. kép – Okos asztal- az oktatás hatékonyságának támogatására
    2. kép – Az itsleaning program használata tanórán
3.
4.

3. és 4. kép – Tágas terek, üvegfalak, s ha már elsajátították a tananyagot, kimehetnek a diákok a folyosóra, s újabb anyaggal foglalkozhatnak.

5.
6.

5. és 6. kép – A tanári szobában hintaszék, kanapé…

7.

7. kép – Így lazíthatnak a diákok a szünetben, de akár zongorázhatnak is a folyosón.

(A bemutatott képek a szerző saját készítésű fotói.)

Memóriatechnikák alkalmazása a nyelvtanulásban

A jó gyakorlatokat összeállította: Czeglédi Ildikó angol nyelvtanár

A sikeres és eredményes nyelvtanuláshoz kiváló memória szükséges, természetesen más egyéb képességek, készségek mellett.
Milyen technikákkal, trükkökkel növelhetjük memóriánk hatékonyságát, hogy a rögzítés folyamata ne legyen unalmas, papagáj módjára történő ismételgetés?
Legismertebb stratégiaként a mnemotechnikát említhetjük, melynek altípusai közül gyakran alkalmazzuk a memóriafogast, a kulcsszavas, az elsőbetűs és a helyhez kapcsolódó módszereket.

A memóriafogas elsősorban listák memorizálására alkalmas: egy már ismert sorozat (például számok vizualizálása 0-tól 9-ig: 0 => tojás, 1 => gyertya, 2 => hattyú, stb.)  elemeire aggatjuk a megtanulandó információkat, azaz a sorozat darabjaihoz társítunk egy másik képet, egy minitörténetet, melyek az asszociáció révén megkönnyítik az elsajátítandó információ felidézését.

A Cicero nevéhez fűződő helyhez kapcsolódó memóriatechnika (loci, memóriautazás, memóriapalota) lényege, hogy egy általunk kiválóan ismert helyet- például a lakásunkat- vizualizáljuk, s annak egyes részeihez (ajtó, előszoba, konyha…) kötjük a memorizálandó anyagot. Ezután gondolatban végig járva az ismert térbeli környezetet felidézzük a szöveget.

A kezdőbetűs módszer esetében egy betűszót alkotunk egy sorozat vagy mondat szavainak első betűiből. Például így alkották meg a HOMES szót az Egyesült Államok és Kanada határán található Nagy-tavak felidézésére: Huron, Ontario, Michigan, Erie és Superior.

A kulcsszavas technika során anyanyelvünkben az idegen nyelvihez hasonló hangzású szót keresünk, s a kettőt jelentésük alapján kapcsoljuk össze. Például angolul szeretnénk megjegyezni a carpet (szőnyeg) szót, ami hasonlít a kárpit szavunkhoz, így ez lesz a kulcsszó. Egy képet is vizualizálhatunk a memorizálás megkönnyítéséhez: a szőnyegre helyezték a kárpitot, mellyel majd bevonják az ágyat.

Sharifian (2002) több felidézést támogató módszert is bemutat tanulmányában:

  • Az alkotás (generálás) memóriafokozó hatása: a tanulók jobban emlékeznek olyan dolgokra, melyeket részben vagy teljes egészében ők találtak ki a memorizálás elősegítésére, például rokon értelmű, ellentétes jelentésű vagy rímelő szó megadása (például: go/went – ment). Szövegtanulás esetében is működik ez a módszer: például szövegrészenként/bekezdésenként kulcsszavak létrehozása által.
  • Izoláció, azaz kakukktojás: egy szósorozatból (például: gyümölcsök: alma, körte, málna, bab, eper) jobban emlékszünk az oda nem illő elemre (bab).
  • Napszak-hatás: a reggeli memorizálás eredményeként az új lexikai egység a rövid távú memóriába kerül, amilyen gyorsan megjegyezzük, olyan hamar el is felejtjük. Míg a délutáni tanulás során az új információ a kapcsolatok, összefüggések kialakítása révén inkább a hosszú távú memória részévé válik.
  • Sorozatban elfoglalt pozíció: a lista elejére vagy végére tudunk a legeredményesebben visszaemlékezni. A sorozat középső elemeit a legnehezebb felidézni, melyekre emiatt érdemes külön figyelmet fordítani.
  • A szünetek hatása: kísérletek bizonyítják, hogy a szavak memorizálása közben tartott szünetek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Ezt érdemes figyelembe venni az ismétlések, gyakorló feladatok tervezésekor.
  • Modalitás, azaz a tanulási csatorna hatása: a nyelvtanulás során a hallás utáni tanulás hatékonyabb, mint a vizuális, ugyanakkor a kettő kombinálása vezet a legnagyobb eredményhez.
  • Utalás magára a nyelvtanulóra: ha a megtanulandó szót, kifejezést olyan mondatban próbálja használni a tanuló, mely rá vonatkozik, róla szól, az ő élményeit tartalmazza, sokkal eredményesebb a memorizálás.
  • Bizarr hatás keltése: ha olyan mondatban találkozik a nyelvtanuló az új lexikai egységgel, mely nem szokványos, sőt meglepő, meghökkentő, bizarr, akkor nagyobb valószínűséggel fog megmaradni emlékezetében.
  • A kódolási környezet hatása: a memorizálás és a felidézés hasonló fizikai és/vagy érzelmi kontextusa pozitív hatással van az emlékezésre.
  • A befogadás nehézsége: a kísérletek tanúsága szerint a feldolgozás, azaz a memorizálás nehézsége fordított arányban áll a felidézés hatékonyságával. Eszerint minél nagyobb kihívást jelent az adott szó megjegyzése, annál jobban fogunk rá emlékezni.

    Összegezve a tanulási környezet, a csatorna, a nehézségi fok, a tanulási struktúra (időzítés, szünetek beiktatása) mind erőteljesen befolyásolják a memorizálás sikerességét. Mindezeket érdemes számításba venni a tanulási folyamat tervezésekor.

Az angol nyelv tanulása során nem kis megpróbáltatást jelent a memóriánknak a rendhagyó múlt idejű igék elsajátítása. A leggyakrabban használt igék nagy részének nem szabályos a múlt idejű alakja, ami azt jelenti, egyesével kell bebiflázni mintegy 60-80 szinte minden logikát nélkülöző szóalakot.
Gyakorló nyelvtanárként tanítványaimat arra kértem, kreativitásukat, nyelvi leleményességüket latba vetve próbáljanak kitalálni minél több „trükköt”, kapaszkodót az igék alakjának és jelentésének könnyebb rögzítésére, felidézésére.

Íme néhány példa a teljesség igénye nélkül:

  • fall, fell (esik): Peti úgy nekiesett a falnak, hogy alig bírt felkelni.
  • catch, caught (elkap): Kapjuk el a kecskét!
  • hold, held (tart): A zászlót a Holdon tartják.
  • win, won (nyer): Az olimpiai érem megnyerésével előre kell vinni hazánkat az országok rangsorában!
  • buy, bought (vesz, vásárol): Elköszön (Bye.) és elmegy a boltba vásárolni.
  • put, put (tesz, rak): A Mikulás a puttonyába rakja az ajándékokat.
  • stand, stood (áll): A stand mellett álltok vagy a stúdiónál?
  • hide, hid (elbújik): Elbújunk a híd alá.
  • sit, sat (ül): Miért ülsz a satun? Jobb, mint a sitten?
  • send, sent (küld): A szenteket elküldték a boltba szendvicsért.
  • tell, told (mesél, mond): Tell Vilmos vagy Toldi történetét meséljem el?
  • hit, hit (üt): A hite miatt ütötték meg.
  • break, broke (tör): Breaktánc közben eltörte a lábát.

A példák egy részében a bizarr hatás érvényesül (A szenteket elküldték a boltba szendvicsért. Miért ülsz a satun? Jobb, mint a sitten?), míg másokban többnyire a kulcsszavas memorizálás módszere (A hite miatt ütötték meg.) kerül előtérbe. A tanulók fantáziája határtalan, s Sharifian elmélete szerint minél meglepőbb asszociációra épülő mondatokat alkotnak, valamint minél nagyobb erőfeszítést és minél több időt igényel a kitalálásuk, annál biztosabban fognak emlékezni rájuk. Váltogathatjuk a munkaformákat: a tanulók dolgozhatnak önállóan egyénileg, párokban vagy kisebb csoportokban, s utána közösen megvitathatjuk a javaslataikat. Akár versenyt is rendezhetünk abból, hogy mely megoldások a legemlékezetesebbek. A példamondatok megvitatása, az azokhoz kapcsolódó érvelés tovább fokozhatja az emlékezés hatékonyságát.

Felhasznált irodalom

Sharifian, Farzad (2002). Memory Enhancement in Language Pedagogy: Implications from Cognitive Research. Teaching English as a Second or Foreign Language. September 2002. Vol. 6 No. 2
First-Letter Mnemonic https://ifioque.com/psyche/first-letter-mnemonics (2023. 03.13.)