Mindenki másképp tanul, saját tanulási technikát alkalmaz. Verstanulásnál azonban a legtöbb gyermeknél hasonló a helyzet: magolják a sorokat, így erőltetett, sikertelen lesz a felidézés. Ezt erősítheti, ha az időspórolás miatt csak ezt a módszert hiszik a legcélravezetőbbnek: „…gyorsan bemagolom és felmondom.”
Ha már befektetjük a türelmet, kitartást, akkor legyen az a ráfordított idő a leghasznosabb és leghatékonyabb. A tanulási nehézséggel küzdő tanulóknál együttes érzékszervi hatásokra (például audiovizuális tanulásra) van szükség az információk memóriában való rögzítéséhez. A legtöbb információt a szemünkön keresztül juttatjuk el az agyhoz. Ennek elősegítésére alkalmazom a verstanulásnál a saját rajzokkal való megjelenítést, mellyel kapaszkodókat biztosítunk az előhíváshoz.
Ahogy dolgozunk:
- Felolvasom, bemutatom a verset. Látják és hallják a szöveget.
- Betekintünk a költő gondolataiba, elképzeljük hogyan és miért írta, mi a mondandója, beszélgetünk.
- Újra olvassuk a verset, a sorok szavait követik az ujjukkal (mozgással irányított figyelem).
- Minden sor tartalmához elképzelünk egy találó ábrát, jelet, rajzot, szimbólumot, amivel illusztráljuk a szövegrészt.
- A képek alapján ismétlik hangosan a sorokat, vagyis visszamondják a verset.
- További segítség lehet, ha kezdőszavakat is írnak (vagy kezdőbetűket) a felidézéshez.
- A saját készítésű munkákat bemutatják egymásnak, így fel is mondják, előadásra is sor kerül.
Így lesz a rajzolás aktív tanulás.
